Családjog
„Az élet legszemélyesebb döntéseinél a biztos jogi háttér a jövőjét alapozza meg.”
A családjog közvetlenül érinti a mindennapokat: a házasságot, a gyermekeket, a közös vagyont. Ezekben az ügyekben nemcsak jogi, hanem érzelmi és emberi szempontok is szerepet játszanak, ezért különösen fontos a tapasztalt és empatikus családjogi ügyvéd.
Irodám egyik fő profilja a családjog. Több száz válóperben, gyermekelhelyezési és vagyonmegosztási ügyben képviseltem ügyfeleimet, és segítettem át őket a legnehezebb élethelyzeteken.
Legyen szó házasság felbontásáról, a házastársi vagyon rendezéséről, gyermekelhelyezésről vagy tartásdíjról – minden ügyben személyre szabott stratégiát dolgozunk ki.
Ne maradjon egyedül élete legfontosabb döntéseivel. Forduljon hozzánk bizalommal – a tapasztalat és a szakértelem valódi biztonságot jelent.
1. A házasság felbontása (válás) és a közös gyermek sorsa
„Egy válás nemcsak a házasság végét jelenti – hanem a gyermeke jövőjét is.”
A válás pillanatában a legnagyobb kérdés: kihez kerül a gyermek?
A szülői felügyeleti jog, a kapcsolattartás és a tartásdíj nemcsak papírok – hanem a gyermek mindennapjai, biztonsága és boldogsága.
Ha nem lép időben, elveszítheti azt, ami a legfontosabb: a gyermeke jövőjét és a vele töltött időt.
Segítséget nyújtunk különösen:
- Házasság felbontásában (bontóper) akár közös megegyezéssel, akár a bontó okok feltárásával
- Szülői felügyeleti jog (gyermekelhelyezés) rendezésében
- Gyermekkel történő kapcsolattartás (láthatás) biztosításában
- Gyermektartásdíj megállapításában és módosításában
Egyetlen rossz döntés évekre meghatározhatja a család életét. Ne hagyja, hogy mások döntsenek gyermeke sorsa felől, keressen minket mielőbb, hogy a bizonytalanságot felváltsa a magabiztosság.
2. Házassági vagyonjog
„A közös élet közös vagyon – de nem mindegy, hogyan rendezik.”
Az életközösség kezdete és vége
A házastársi vagyonközösség szempontjából különös jelentősége van annak, mikor kezdődött és mikor ért véget az életközösség. Fontos tudni, hogy az életközösség nem mindig a házasságkötés napján kezdődik: ha a felek már előtte élettársi kapcsolatban együtt éltek, akkor az az életközösség kezdete. Ugyanígy az életközösség sem kifejezetten valamelyik fél elköltözésével ér véget, hanem akár az együttélés alatt is megszakadhat akkor, ha a felek érzelmileg és gazdaságilag is elkülönülnek egymástól, azaz profán módon fogalmazva ágytól ás asztaltól is különválnak.
Ezek a dátumok döntik el, hogy mely vagyonelemek kerülnek a közös, és melyek a külön vagyonba.
Az életközösség megszakadását követően megszerzett vagyon viszont annak a vagyonát gyarapítja, aki azt megszerzi, az már nem válik közössé még akkor sem, ha a házasság nem került felbontásra.
Fontos tudni, hogy csak az a vagyon osztható meg, amely az életközösség megszakadásának pillanatában ténylegesen megvan. Ha azonban valamelyik házastárs a másik tudta és beleegyezése nélkül a közös vagyonból elidegenít (pl. elad vagy elajándékoz) egy vagyontárgyat, akkor bizonyos feltételek mellett a másik házastárs kártérítési igénnyel léphet fel.
Ebben az esetben a sérelmet szenvedett fél jogosult lehet arra, hogy követelje a közös vagyonból kivont vagyontárgy elidegenítéskori piaci értékének megtérítését kamatokkal együtt. Fontos kihangsúlyozni, hogy nem az elszámoláskori érték lesz azt irányadó, ugyanis a jogcím ebben az esetben kártérítés, nem pedig házastársi vagyonközösség megszüntetése, és a kártérítésre vonatkozó szabályok szerint a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes.
Házassági vagyonjogi szerződés
Sokan csak a váláskor szembesülnek azzal, milyen nehézségeket okozhat a közös vagyon megosztása. Ezt azonban el lehet kerülni. Házassági vagyonjogi szerződéssel a felek előre, közösen dönthetnek arról, hogyan alakuljon a vagyonuk a házasság alatt, és miként történjen a vagyon megosztása esetleges házasság felbontáskor. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják. Fontos kiemelni, hogy a szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott, vagy tudnia kellett.
A törvény szerint a házasságkötéssel házastársi vagyonközösség jön létre: minden, amit a felek a házasság alatt szereznek (jövedelem, ingatlan, vállalkozásban való részesedés), közös vagyonnak számít. Külön vagyon marad viszont például az, amit valaki a házasság előtt szerzett, vagy ajándékba, örökléssel kapott.
Egy jól megfogalmazott házassági vagyonjogi szerződés előnye:
- pontosan rögzíti, mi számít közös és mi külön vagyonnak,
- megakadályozza a későbbi vitákat,
- eltérhet az általános szabályoktól, így rugalmasabb, az élethelyzetre szabott megoldást kínál.
Több száz ügyfélnek segítettünk már ilyen szerződés megkötésében – tapasztalatból tudjuk, hogy ez az egyik legbiztosabb módja annak, hogy a felek elkerüljék a jövőbeli konfliktusokat.
Házastársi vagyonközösség megszüntetése
Ha a házastársi életközösség megszakad, a vagyonközösséget is meg kell szüntetni. Erre két út áll rendelkezésre:
• Peren kívüli megállapodás – a felek közös megegyezéssel, ügyvédi segítséggel rendezik a vagyont. Ez gyorsabb, olcsóbb, és kevésbé terheli meg a kapcsolatot.
• Peres eljárás – ha nincs megállapodás, a bíróság dönt a vagyonmegosztásról. Ez hosszabb, költségesebb folyamat, ahol a bizonyításnak és a szakértői munkának kiemelt szerepe van.
Többlethasználati díj, lakáshasználati jog ellenértéke
A vagyonmegosztásnál gyakori vitapont az utolsó közösen lakott lakás használata. Ha az egyik fél a közös lakást a másik kizárásával használja, a bíróság megállapíthatja a többlethasználati díj fizetésének kötelezettségét, azaz ellenértéket kell fizetnie a másik félnek a lakás használatáért.
Fontos továbbá kiemelni, hogy az a házastárs, aki szerződés vagy a bíróság döntése alapján a lakás elhagyására köteles, a korábbi használati joga ellenértékének megfelelő térítésre tarthat igényt. (lakáshasználati jog ellenérték)
Nem tarthat igényt lakáshasználati jog ellenértékére, aki szerződésben a lakás elhagyását elhelyezés és térítési igény nélkül vállalta, vagy akitől azt a bíróság megvonta.
A következetes bírói gyakorlat szerint aki a lakást önként és a visszatérés szándéka nélkül hagyta el, lakáshasználati díjra nem jogosult.
Irodánk jelentős tapasztalattal rendelkezik mind a megállapodások előkészítésében, mind a peres képviseletben. Célunk, hogy ügyfeleink számára a vagyonközösség megszüntetése átláthatóan, biztonságosan és a lehető legkedvezőbb feltételekkel történjen.
Ne várja meg, míg a vita elmérgesedik – kérjen tőlünk segítséget már a tervezéskor, vagy a vagyonmegosztás első lépéseinél.
Fontos tudni, hogy csak az a vagyon osztható meg, amely az életközösség megszakadásának pillanatában ténylegesen megvan. Ha azonban valamelyik házastárs a másik tudta és beleegyezése nélkül a közös vagyonból elidegenít (pl. elad vagy elajándékoz) egy vagyontárgyat, akkor bizonyos feltételek fennállása esetén a másik házastárs kártérítési igénnyel léphet fel.
Ebben az esetben a sérelmet szenvedett fél jogosult lehet arra, hogy követelje a közös vagyonból kivont vagyontárgy piaci értékének megtérítését kamatokkal együtt. A kár megtérítése ugyanis nyomban esedékessé válik.
Ha Ön válás, gyermekelhelyezés, tartásdíj vagy vagyonmegosztás miatt keres családjogi ügyvédet, forduljon hozzánk bizalommal. Több száz sikeres ügy bizonyítja, hogy a legnehezebb helyzetekből is van jogi kiút.
3. Élettársi kapcsolat
„Jogilag nem házasság – de súlyos gazdasági következményekkel jár, ha megszakad.”
Az élettársi kapcsolat egyre gyakoribb együttélési forma Magyarországon. Ugyanakkor a felek sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy maga a kapcsolat jogilag mit jelent, egy esetleges szakítás esetén milyen jogi következményekkel kell számolniuk – különösen a közös gyermek és az életközösség alatt szerzett vagyon tekintetében.
Mit értünk jogilag élettársi kapcsolat alatt?
Két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy közötti kapcsolat, akik közül egyiknek sem áll fent mással házassági életközössége vagy élettársi kapcsolata és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.
Az élettársi kapcsolat a fenti feltételek fennállása esetén az életközösség létesítésével jön létre és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek, vagy az életközösségük véget ér.
Házassági vagyonjogi szerződés
Ha a felek nem kötöttek egymással élettársi vagyonjogi szerződést, akkor az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén, bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak (ajándék, örökölt vagyontárgy, életközösség létrejöttét megelőzően megszerzett vagyontárgy, különvagyon értékén szerzett vagyontárgy) minősül. Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködés arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben, valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül. Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.
A közös gyermek sorsa az élettársi kapcsolat megszűnése után
Az élettársi kapcsolat megszakadása önmagában nem változtatja meg a szülő-gyermek jogviszonyt. A szülői felügyeleti jog, a kapcsolattartás, a gyermektartás ugyanúgy rendezendő, mint házasság felbontása esetén.
• A bíróság minden esetben a gyermek érdekeit helyezi előtérbe.
• A szülők közös megegyezése az elsődleges, de vita esetén a bíróság dönt.
Vagyonjogi kérdések az élettársi kapcsolatban
Élettársi vagyonjogi szerződés
Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják. Fontos kiemelni, hogy a szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott, vagy tudnia kellett.
Vagyonmegosztás az életközösség megszűnésekor
Ha az élettársak nem kötöttek egymással élettársi vagyonjogi szerződést, akkor a vagyon megosztása történhet:
• Peren kívüli megállapodással – ügyvédi közreműködéssel gyors vitamentes megosztás lehetséges.
• Peres eljárásban – ha a felek nem tudnak megegyezni, a bíróság állapítja meg, mi számít közös szerzeménynek, és mi különvagyonnak. Ez hosszabb, költségesebb folyamat, amelyben a bizonyításnak, a tanúvallomásoknak és szakértői véleményeknek kulcsszerepük van.
Az élettársi fogalom és az élettársak vagyoni viszonyai a régi Polgári Törvénykönyv és új Polgári Törvénykönyv olvasatában.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a 2014. március 15. előtt létrejött élettársi kapcsolatokra még a régi Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) szabályai vonatkoznak, ami azt jelenti, hogy amennyiben 2014. március 14. napja előtt jött létre a felek között az élettársi kapcsolat, de az élettársi vagyonközösségüket a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) alapján kívánják megszüntetni, akkor a régi Ptk. szabályai lesznek irányadóak a jogvita elbírálása szempontjából.
A régi Ptk. 578/G. § (1) bekezdése az élettársak vagyoni viszonyait úgy szabályozta, hogy az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.
A jogszabály a közös tulajdon szerzésének kimondásával rögzítette: az élettársak igénye a régi Ptk. 115. § (1) bekezdése alapján el nem évülő tulajdonjogi (dologi jogi) igény, amely a szerzéssel keletkezett, ingatlan esetén ingatlan-nyilvántartáson kívül és az élettárs az élettársi kapcsolat tartama alatt is kérhette tulajdonjogának megállapítását, ingatlan-nyilvántartási bejegyzését.
A szerzéssel létrejött dologi jogi igény miatt az élettársak vagyonában három alvagyon lehetett: az egyik és a másik élettárs saját, továbbá az élettársak közös vagyona és vélelem állt fenn az élettársi kapcsolat megszűnésekor meglévő, a kapcsolat tartama alatt keletkezett vagyonszaporulat közös vagyoni jellege mellett.
A közös tulajdon arányát az élettársak szerzésben való közreműködése határozta meg. A bírói gyakorlat alakította ki ennek a megállapítási módját: ha ismert volt az élettársak együttélés teljes tartama alatt elért jövedelme, a szerzésben való közreműködés arányát ezek a számszerű adatok adták. Ha nem álltak ugyan rendelkezésre ilyen pontos számok, de voltak kiinduló adatok, amelyekre lehetett mérlegelést alapozni, a bíróság ezek felhasználásával mérlegeléssel állapította meg a szerzési arányt. Ha pedig annyi adat sem állt rendelkezésre, amelyek a mérlegelést lehetővé tették volna, a bíróság a kisegítő szabály alkalmazásával a szerzési arányt azonosan állapította meg. A szerzésben való közreműködésnél el kellett számolni a háztartásban végzett munkát, ennek része volt a gyermeknevelésben kifejtett tevékenység is.
A régi Ptk.-ban az élettársi közös vagyon megosztására nem volt kifejezett jogszabályi rendelkezés. A kialakult gyakorlat szerint a bíróság első lépésként – indokolt esetben közbenső ítélettel – megállapította az élettársi kapcsolat fennállását és időtartamát. Utána vizsgálta a szerzési arányt; meghatározta az élettársi közös vagyont; a szerzési arány alapján az élettársakat megillető értéket, majd ezen adatok ismeretében megosztotta a közös vagyont.
Ha Ön élettársi kapcsolat létesítése, vagy éppen megszüntetése előtt áll, vagyonmegosztás során vitatott helyzetbe kerül, forduljon irodámhoz, ahol tapasztalt élettársi kapcsolatra szakosodott ügyvéd segít Önnek abban, hogy a közös gyermek sorsát érintő kérdések, valamint a közösen szerzett vagyon Önnek kedvezően kerüljön rendezésre.
Keressen fel minket!
Hogy minél hamarabb elkezdhessük építeni a védelmét.
