„Ha kárt szenvedett, joga van a teljes kárának megtérítéshez.”

A kár bármikor, bárkinél bekövetkezhet, egy közlekedési balesetben, orvosi ellátás során, munkahelyen, vagy akár a mindennapi életben. Ilyenkor a törvényi szabályozás egyértelmű:
Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A károkozó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.

Fontos kiemelni, hogy minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt a károsult beleegyezésével okozta, jogtalan támadáselhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl, szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben, vagy jogszabály által megengedett magatartással okozta és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi.

A kártérítés terjedelme

A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni, ami
– a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést,
– az elmaradt vagyoni előnyt
– a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket jelenti.

A fentiek ellenére azonban fontos szabály az is, hogy a károsultat kármegelőzési, kárelhárítási, és kárenyhítési kötelezettség terheli, az e kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni.

A kártérítés módja

A károkozó a kárt pénzben köteles megtéríteni, kivéve ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják. A jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésére a bíróság időszakonként visszatérően előre fizetendő, meghatározott összegű járadékot is meghatározhat.
Ha a kár mértéke nem állapítható meg, a károkozásért felelős személy olyan összegű kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult kárának a kiegyenlítésére alkalmas.

A kártérítés esedékessége

A kártérítés esedékessége

Tipikus esetek, amikor segítünk:

• Közlekedési balesetek: személyi sérülés, gépjármű kár, kiesett. elmaradt kereset.
• Orvosi műhiba: hibás diagnózis, téves beavatkozás, késedelmes ellátás.
• Munkahelyi baleset: üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő kár.
• Biztosító társaságokkal szemben, felelősségbiztosítás körében történő igényérvényesítés
• A társaság képviselője által a társaságnak okozott kár.
• Jótállással, szavatossággal összefüggésben keletkezett kár.
• Szerződéses jogviszonyokkal összefüggésben keletkezett kár.
• szomszédjogi viták, állattartásból eredő károk,

Irodám nagy tapasztalattal rendelkezik kártérítési ügyekben, több száz esetben segítettünk ügyfeleinknek abban, hogy a biztosító, vagy a károkozó ne bújhasson ki a felelősség alól, és ügyfeleink megkapják az őket illető kártérítés összegét.

Ha Ön balesetet szenvedett, vagy orvosi műhiba áldozatává vált, vagy más okozott kárt Önnek, keressen minket, és harcoljunk együtt az Önnek járó kártérítés összegéért.

Sérelemdíj – Mit jelent, mikor jár, mennyi lehet?

Mi a sérelemdíj?

A Polgári Törvénykönyv alapján személyiségi jogsértés esetén pénzbeli elégtétel kérhető akkor is, ha nem tud valaki külön „nem vagyoni hátrányt” bizonyítani: maga a jogsértés ténye megalapozhatja az igényt. Ugyanakkor nem automatikus az odaítélés: a bíróság mérlegel, és a „bagatell” sérelmekre nem biztosít kártérítést. A Kúria kifejezetten rögzítette, hogy csak olyan mértékű sérelemnél indokolt a sérelemdíj, amely preventív-kompenzációs célt is szolgál.

 

Hogyan állapítják meg az összeget?

Nincs fix tarifa. A Kúria eseti döntései csak nagyságrendi iránymutatást adnak; a döntő mindig az adott ügy egyedi körülményei (a jogsértés jellege, intenzitása, nyilvánossága, tartóssága, a sértett helyzete stb.). A bíróságnak nem azt kell indokolnia, hogy mennyiben igazodik más ítéletekhez, hanem azt, hogy miért pont annyi a sérelemdíj összege az adott ügyben.

 

Bírói gyakorlat –
példák és nagyságrendek

Az alábbiak nem díjtáblázatként, hanem irányadó példaként értendők. A konkrét tényállás könnyen fel- vagy lejjebb tolhatja az összegeket.

Sajtó / jó hírnév, becsület sérelme (közlések, online tartalmak):

• A Kúria 2024-es eseti döntéseiben hangsúlyos, hogy a közlések megítélésekor a helyreigazítás és a sérelemdíj kérdése külön vizsgálandó; a helyreigazítás elrendelése nem zárja ki a pénzbeli elégtételt, de az összeget mindig az ügy sajátosságaihoz igazítják. A sérelemdíj itt jellemzően néhány százezertől pár millió forintig mozog, az elérés és a sértő tartalom súlya szerint.

Adatvédelem / képmás, hangfelvétel jogosulatlan felhasználása:

• A Kúria gyakorlata szerint az adatkezelési jogsértés ténye alapvetően elegendő lehet a sérelemdíjhoz, de nem automatikusan; a joggyakorlatban százezres–alacsony milliós tételek jelennek meg.

Hozzátartozói sérelem / haláleset kapcsán:

• A Kúria 2023-as döntései között szerepel olyan ügy, ahol 2.000.000.- Ft. nem vagyoni jellegű igényt nem tekintettek eltúlzottnak a tényálláshoz mérten (hozzátartozói sérelem kontextusban). Ez mutatja, hogy a milliós nagyságrend nem kirívó, ha a kapcsolati és érzelmi kötődés bizonyítottan erős.

Egészségügyi jogsértések (orvosi műhibák, közlekedési baleset, üzemi baleset)

Ezen esetekben több jogcímen is folyik az igényérvényesítés (kártérítés + sérelemdíj). A Kúria joggyakorlata alapján több milliós, súlyos esetekben tízmilliós nagyságrendű kompenzációk is előfordulnak.•

• Egy plasztikai műhiba miatt (hegesedés, korrekciós komplikációk) 13,75 millió Ft kártérítést ítéltek meg.
• További orvosi műhiba esetekben az összegek a 10–100 millió Ft tartományban mozoghatnak (pl.: agykárosodás; stroke; maradandó bénulás).
• Maradandó fogyatékosságot okozó közúti baleset miatt 4.000.000. -Ft. összegű sérelemdíj került megállapításra.
..üzemi baleset során maradandó fogyatékosság kialakulása miatt 8.000.000.- Ft. sérelemdíj került megállapításra.

Mit vizsgál a bíróság a sérelemdíj megállapítása során?

• A jogsértés intenzitása (egyszeri vs. sorozatos; szándékosság/gondatlanság)
• Nyilvánosság mértéke (zárt kör vs. országos/online elérés)
• Időtartam és helyrehozhatóság (tartósan fennáll-e a sérelem)
• A sértett személyes körülményei (élethelyzet, kapcsolati és szakmai hatás)
• Előzmények és utólagos magatartás (helyreigazítás, bocsánatkérés, további terjesztés)
• Konkuráló jogok (véleménynyilvánítás szabadsága vs. személyiségi jogok a sajtó-/közéleti ügyekben)

Mit tehet ügyfélként?

1. Gyűjtse össze a bizonyítékokat: képernyőképek, médiamegjelenések, megosztási adatok, tanúk, orvosi iratok.
2. Kérje a helyreigazítást vagy publikáció törlését – ez erősíti az igény megalapozottságát.
3. Olvassa át pontosan az összetartozó tényeket, és kérjen jogi tanácsot — a sérelemdíj mértéke precízen kalibrálható a körülményekhez.

Keressen fel minket!

Hogy minél hamarabb elkezdhessük építeni a védelmét.