Öröklési jog és hagyatéki eljárás
,,Egyszer mindannyian itt hagyjuk ezt a világot, de nem mindegy, hogy a megteremtett vagyonunk békét hagy maga után, vagy háborút.”
Az öröklési jog az emberi élet egyik legérzékenyebb területe: az életünk során megteremtett vagyon sorsáról rendelkezik a halál után. A megfelelő előrelátás és a vagyon jogi rendezése békét, biztonságot és kiszámíthatóságot jelent a hozzátartozók számára.
Az öröklés jogcímei: végintézkedés alapján történő öröklés, törvény szerinti öröklés
Örökölni végintézkedés alapján, vagy törvény szerint lehet.
Az öröklésről le is lehet mondani, illetve azt vissza is lehet utasítani. A kettő között az a különbség, hogy lemondani csak az örökhagyó életében lehet, visszautasítani pedig csak a hagyaték megnyíltát követően.
Lemondani az öröklésről az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben lehet.
A lemondás a lemondó leszármazóira nem hat ki, kivéve, ha a megállapodás így szól, vagy ha az a kötelesrészt elérő kielégítés ellenében történt. Az öröklésről való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában a kötelesrészről való lemondást is jelenti. A kötelesrészről való lemondás nem jelent lemondást arról, ami a lemondóra más öröklési jogcímen hárul.
A lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában kiterjed a hagyatéknak arra a részére is, amivel a lemondó hányada utóbb másnak kiesése következtében növekszik.
A lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában kiterjed arra a vagyonra is, amelyet az örökhagyó a lemondás után szerzett, kivéve, ha olyan rendkívüli vagyonnövekedés következett be, hogy annak ismeretében a lemondó nyilatkozatot feltehetően nem tették volna meg.
• Törvényes öröklés: ha nincs érvényes végrendelet, a Polgári Törvénykönyv határozza meg az öröklési sorrendet.
• Végrendeleti öröklés: az örökhagyó életében végrendeletet készít, és ebben szabadon rendelkezhet vagyonáról – azzal a megszorítással, hogy a köteles részre jogosultakat nem zárhatja ki indokolás nélkül.
Végrendeleti öröklés
A végrendelet alaki érvényessége
A végrendelet csak akkor érvényes, ha megfelel a törvényben előírt formai szabályoknak. Lehet:
• írásbeli magánvégrendelet,
• közvégrendelet (közjegyző készíti)
• valamint bizonyos esetekben szóbeli végrendelet.
Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár saját maga írja, vagy mással írathatja, az alaki szempontból akkor érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt
– sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja;
– más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják; vagy
– a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél – végrendeletként feltüntetve – személyesen letétbe helyezi.
A több különálló lapból álló sajátkezűleg írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el.
A több különálló lapból álló más által írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá ha minden lapját a végrendelkező és mindkét tanú aláírta.
Szóbeli végrendelet
Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelmében szóban – vagy jelnyelvet használó végrendelkező esetén jelnyelven – előadja, és egyidejűleg kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete.
A legkisebb formai hiba (pl. dátum hiánya, tanúk aláírásának hibája) is érvénytelenné teheti a végrendeletet, ami sokszor éveken át tartó vitákhoz vezet.
Kitagadás a végrendeletben
Az örökhagyó végrendeletében bizonyos feltételekkel kitagadhatja a köteles részre jogosult rokonát (pl. gyermekét, házastársát). Kitagadásra csak szigorúan meghatározott okok esetén van lehetőség, például ha az örökös:
– az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
– az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el;
– az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el;
– az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
– erkölcstelen életmódot folytat;
– akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek – a büntetését még nem töltötte ki;
– a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.
– A nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja.
– A szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot.
– Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt kitagadhatja.
Ha a kitagadás okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, a kitagadás érvénytelen, és az örökös kötelesrészre tarthat igényt. Ha a kitagadás okát az örökhagyó a végintézkedése után megbocsátotta, a kitagadás a végintézkedés visszavonása nélkül hatálytalanná válik.
Öröklési szerződés
Törvényes öröklés
Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl.
Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.
ten kikötötte.
Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti
– a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és
– egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető.
Osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható.
A házastárs – a jövőre nézve – bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. A haszonélvezeti jog megváltásának a házastárs és a leszármazó méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie.
A megváltásra kerülő vagyonból a házastársat – természetben vagy pénzben – egy gyermekrész illeti meg.
Ha leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.
Az (1) bekezdésben nem érintett hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.
Ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl.
Nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. Az örökhagyó házastársának az öröklésből való kiesésére az hivatkozhat, aki a kiesés folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.
Ha leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben.
Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói.
Ha a kiesett szülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, egyedül a másik szülő vagy annak leszármazói örökölnek.
Ha leszármazó, házastárs, szülő és szülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet, törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői. Az öröklésből kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő helyén ennek leszármazói.
Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, helyette nagyszülőpárja, ha ő is kiesett, helyette leszármazója örököl.
Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy az ő leszármazójuk örökli.
Ha nagyszülő és nagyszülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó dédszülői. Az öröklésből kiesett dédszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső nagyszülő helyén ennek leszármazói.
Ha a kiesett dédszülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, helyette dédszülőpárja, ha ő is kiesett, helyette leszármazója örököl.
Ha valamelyik dédszülőpár kiesett, és helyükön leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az egész hagyatékot fejenként egyenlő részekben a többi dédszülőpár örökli.
A (4) bekezdés alapján öröklő valamelyik dédszülő kiesése esetén a (2) és a (3) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.
Ha dédszülő és dédszülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó távolabbi felmenői.
Ági vagyon
Ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik.
Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgyra, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ajándékba kapta.
A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki azt ezen a címen örökölné.
A szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén az ő leszármazói örökölnek a törvényes öröklés általános szabályai szerint.
Ha mind az ági vagyontárgy öröklésére jogosult szülő, mind annak leszármazója kiesett, a nagyszülő; ha ő is kiesett, az örökhagyó távolabbi felmenője örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra. Ha ági örökös nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá.
Köteles rész
A köteles rész a legközelebbi hozzátartozók (leszármazók, házastárs, szülők) törvényben biztosított minimumörökrésze abban az esetben, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne.
• A köteles rész mértéke az örökhagyó vagyonának 1/3-a, amely az örökhagyó legközelebbi rokonait akkor is megilleti, ha végrendelet másként rendelkezik.
• A köteles rész kifizetését gyakran viták kísérik, és sok esetben peres úton kell érvényesíteni.
Hagyatéki eljárás
Az öröklési jog gyakorlati lebonyolítása a hagyatéki eljárás, amely a halál bekövetkezése után indul.
A hagyatéki eljárás az alábbi két szakaszra bontható:
1. Önkormányzati eljárás: a jegyző az elhunyt utolsó ismert lakóhelye szerinti önkormányzatnál leltárt készíttet (hagyatéki leltár), amely tartalmazza az elhunyt ismert vagyonát, tartozásait, örököseit.
2. Hagyatéki eljárás a közjegyző előtt: a közjegyző a hagyatéki leltár és az örökösök nyilatkozatai alapján hagyatékátadó végzést hoz, vagy vita esetén bíróság elé utalja az ügyet.
Peres eljárás: ha az örökösök között az öröklésben elsődleges vagy másodlagos öröklési jogvita alakul ki (végrendelet érvényessége, köteles rész, kitagadás, hagyatékhoz tartozó vagyontárgy). Ebben az esetben a közjegyző a bírósági eljárásban meghozott jogerős ítélet alapján adja át a hagyatékot.
Irodám teljes körű segítséget nyújt öröklési ügyekben – legyen szó végrendelet készítéséről, öröklési szerződésről, köteles rész érvényesítéséről vagy vitás hagyatéki eljárásról.
Ha szeretné biztosítani, hogy vagyona az Ön akaratának megfelelően kerüljön a szeretteihez, vagy ha vitás hagyatéki ügyben jogi képviseletre van szüksége – keressen minket bizalommal.
Keressen fel minket!
Hogy minél hamarabb elkezdhessük építeni a védelmét.
